B. Nagy Gyula videójára nyáron találtam rá és azonnal meggyőzött. Lecseréltem a „műanyag vizet” tisztított, programozott és tölcséres vízre. Mellékhatás: egészség, kevesebb ránc, némi spórolás és semmi stressz a két karton (18 kg) logisztikai műveletei által.
Gyula a negyedik YouTube-ról megismert szaktekintély, akivel később személyesen is volt alkalmam találkozni. A tölcsérek átvételekor másfél órán keresztül beszélgettünk és élőben is bebizonyosodott, hogy milyen nagy tudással rendelkezik, mennyire segítőkész és mennyire emberi.
Azóta már tegeződünk és volt egy közös tüzes programunk is. Az ő vezetésével nyáron átsétáltam az izzó parázson. Gyula olyan hangulatot teremtett közben, hogy a „sofőröm” (a barátom, akinek esze ágában sem volt részt venni a szertartáson) beállt a körbe, végigtrappolt a parázson és két órán keresztül azt ecsetelte hazafelé, hogy milyen jó fej ott mindenki és mekkora hatalmas élmény volt számára.
Amikor megkérdeztem Gyulát, hogy melyik felvételt ajánlaná, a következőt javasolta:
„Az élő víz szerepe az ókori suméroktól, Egyiptomon keresztül napjainkig!” – YouTube
Ennek ellenére feltennék két rövidebbet is, mert nálam a második interjú után kezdődött a nagy változás:
Nem szándékozom ellopni a show-t Gyula elől, mert a videókban részletesen bemutatja, mit, milyen sorrendben és hogy kell csinálni ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk. Hozzávalók: szűrt víz, kő, üvegkancsó, tölcsér, esetleg lila üveg.
Nálam így néz ki. A shungit piramist a tévé mellől kölcsönöztem, annak ott jobb helye van.
A rózsa pedig egyszer kapott tölcséres csapvizet, pontosan 13 napja. Már teljesen kinyílt állapotban érkezett és bele sem merek gondolni, mi lett volna, ha minden nap lecserélem a vizét, amit egyébként azért nem tartottam szükségesnek, mert színtelen, szagtalan és ugyanolyan áttetsző, mint amikor a vázába töltöttem.
A témával kapcsolatos könyv címe: B. Nagy Gyula – Az isteni ajánlás – AZ ÉLET VIZE (kiadó: Világ Magyarsága Könyvtára).
Vélemény, hozzászólás?